Éden Hotel helyszín ez az Éden? Ismerd meg a környéket!
Estéről estére nézzük a történéseket, és az elénk táruló kép idilli hangulatot fest általában, legalábbis, ami a tájat illeti. Egy valamit azonban nem feledhetünk el Kolumbia, ismerd meg kicsit a környéket és a Hotelt.
A Hotel maga Kolumbia északi részén Santa Marta városától nem messze a Karib tenger partján helyezkedik el. A 2010 augusztusában beiktatott új elnök ellen még küzdenek a gerillák, a helyi lapok tele vannak gyilkosságokkal, merényletekkel, de a statisztika javul, és a kolumbiaiak szerint is békésebb az ország, mint tíz évvel ezelőtt.
A Santa Marta Al Día napilap november 3-i száma a címlapon három sztorival próbálta eladni magát: elkaptak két felfegyverzett drogkereskedőt, belefulladt a Rodadero folyóba egy helyi kereskedő, és azonosítatlan, összevert tetemet talált a rendőrség. Az összekötözött kezű és lábú, láthatóan megkínzott férfit két lövéssel szabadították meg elrablói szenvedéseitől, a holtestet pedig kidobták egy furgonból. A helyi lap színes borítóján hozta le a véres fejet, beljebb pedig egy másik, nyitott szemű halott közeli fotóját is gond nélkül leközölte.
Összességében tehát nem kimondottan nevezhető amolyan békés orzságnak, de a kalandvágyók számára természetesen hibátlan lehet. A Hotel Éden külföldön Pradise Hotel néven fut, a korábbi szériákat a svédek, dánok, norvégok mind inkább Mexikóban vették fel és eddig csak pár széria ment le - köztük a magyar is- a Kolumbiai édenben.
A létesítmény maga távolabb van a civilizációtól, hiszen egy nemzeti parkban (Parque Tayrona) közvetlenül a part mellett található, így a bent lakók nagyon nem érintkeznek a helyi lakossággal, ami amúgy a nyelvi különbségek miatt amúgy is lehetetlen lenne.
A Parque Tayrona, 225 négyzetkilométeres, Santa Martából látogatható (a város egy óra repülésre van a fővárostól), és igen gazdag élővilága, szépsége miatt keresik fel. Növényfélékből nyolcszáz különféle található itt, négyszáznál több halfaj úszkál a közeli vizekben, száznál több emlősfajta él a területen. Csak denevérből hetvenféle, madárból pedig háromszázfajta figyelhető meg, kellő türelemmel, a 25-35 fok közti, párás melegben. A park a tairona indiánokról kapta nevét, akik a spanyol hódítók érkezte előtt akár egymillióan is lehettek, mára viszont, az egyenes ági leszármazottak száma ötvenezerre csökkent.
A nagyjából ezer forintnak megfelelő pesóért látogatható parkban hatalmas, többszakaszos vízesés is található, olyasmi, ami Európában óránként milliókat hozna a köré települt éttermeknek, bároknak, szuvenírárusoknak - itt viszont tucatnyi, helyi látogatót leszámítva elhagyatott a környék, jóformán érintetlen a terület, mivel nincs szálloda, sem diszkó, a látogató kettesben lehet a természettel. A parkhoz még különféle strandok is tartoznak, van köztük sziklás, korallos, búvárkodásra kiváló, de kicsit odébb van homokos, pálmafás partszakasz is, továbbá érdemes meglátogatni a Playa de Siete Olast, a Hét Hullám Strandot, amelyet egy ponton, ha nem is mindig hét, de egymást követően legalább öt-hat tarajos hullám csapdos, és persze ezek egyszerre láthatóak.
Tíz év alatt háromszorosára nőtt az országba látogató külföldiek száma. 51 százalékuk Bogotába repül, és nem is megy tovább, jó részük üzleti céllal érkezik. A szállodaiparban a közelmúltban jelent meg a Marriott és az Ibis, különben 67 százalékos kihasználtsággal működnek a hotelek a fővárosban. A külföldiek a nagyvárosok (Bogotá, Medellín) mellett a Csendes-óceán partjára vagy a karibi-térséghez igyekeznek.
A paradicsom tehát alapvetően igaz, csak felügyelet nélkül azért ne nagyon csámborogjunk, mert a közbiztonság nem túl jó, viszont mindenért cserébe kárpótolhat a gyönyörű környék a Karib tenger partján.
